2012. február 23.

•••PÉCS-KULT•••"Aranyfénybe mártóznak az üres hinták" A Jelenkor folyóirat februári számáról

Ugyan lassan vége a februárnak, a Jelenkor folyóirat írásaiból mindig lehet szemezgetni. 
A város szívében található szerkesztőségben Ágoston Zoltán főszerkesztő, Szolláth Dávid és Görföl Balázs szerkesztők, valamint Bertók László főmunkatárs gondoskodik a havonta megjelenő, országos irodalmi folyóirat színvonaláról. Elődje, a Sorsunk 1941-ben indult Várkonyi Nándor szerkesztésében, Weöres Sándor, Csorba Győző és mások köreműködésével, és működött egészen 1948-ig.
A Jelenkor 1958 októberében jelent meg első ízben. A hatvanas években a lapban publikáló íróink többek között Illyés Gyula, Kassák Lajos, Jékely Zoltán, Somlyó György, Áprily Lajos, Csorba Győző, Tandori Dezső, Vas István, Weöres Sándor, Déry Tibor, Örkény István, Mészöly Miklós, Pilinszky János, Szabó Magda stb. voltak.
A hazai irodalmi életben egyre meghatározóbb irodalmi orgánum a hetvenes-nyolcvanas években Szederkényi Ervin, Csordás Gábor és Parti Nagy Lajos szerkesztői munkájának köszönhette hírnevét. Esterházy Péter és Nádas Péter is főképpen itt jelentetett meg írásokat. A közelmúltban ugyan majdnem ellehetetlenült a folyóirat működtetése, ám a  nehézségek ellenére, összefogással mégis sikerül átmenteni. Ezúton is felhívom a figyelmet a lapmentő akcióra, amelynek keretében előfizetéssel lehet támogatni működtetését, szellemi örökségének tovább folytatását. Az ügyről részletesebben: http://www.nyest.hu/hirek/veszelyben-a-jelenkor-folyoirat

Ajánlóként fogadjátok ezt a részletet Konrád György Vendégkönyv című, a februári számban megjelent írásából, amelyből a poszt címe is idéztetett:


"Jöjjön hát egy könyv a városról, amely már kétezer évvel ezelőtt is létezett. Megrázom a fejemet, akár egy kaleidoszkópot, és a kis üvegtörmelékek, fémdarabocskák és papírcafatok, melyeket a szemem előtt hengerükben forgatok, egyszer csak valamilyen rejtély folytán összeállnak egy új, addig nem volt képzeleti valósággá. Nincs semmiféle célom, ahogy felbukkan egy cél, lelövöm, mint a céllövöldében. Lassan járok, nem nem az előrehaladás érdekel, az a hivatásom, hogy járókelő legyek, a városnak a járókelő az emblémája. Már felnőtt voltam, mikor először jöttem ide, itt engem semmilyen fájdalmas emlék nem karmolt. A tiszántúlinak új volt a Dunántúl, meseszerű, mintha olvasta volna."


A februári szám tartalma:

A lírarovat Schein Gábor, Lázáry René Sándor, Kerber Balázs, Mestyán Ádám és Nyizsnyánszki Anna Eszter verseit közli.
A prózarovatban részletek olvashatók Konrád György önéletrajzi regényéből és Mircea Cărtărescu regényéből (Silistra-korszak Koszta Gabriella fordítása). A rovat közreadja Sándor Iván regényrészletét, valamint Osgyán Edina novelláját.
P. Müller Péter kritikát közöl Weöres Sándor A kétfejű fenevadjának új pécsi bemutatójáról. Marafkó László a negyven évvel ezelőtti Jelenkor műhelyvitáiba enged betekintést. Sz. Koncz István Makovitzky József patológussal beszélget.
Czesław Miłosz – a lapszám válogatást közöl a 2011 októberében Budapesten megrendezett nemzetközi Miłosz-konferencia előadásaiból. Lengyel kutatók: Andrzej Franaszek, Anna Nasiłowska, Jarosław Klejnocki, Piotr Śliwiński és Andrzej Stanisław Kowalczyk tanulmányait ismerheti meg az olvasó. Az összeállításhoz Takáts József Miłosz Családias Európa című könyvével foglalkozó írása társul.
A kritikarovatban László Emese Bodor Ádám Verhovina madarai című regényéről, Balázs Imre József Jász Attila új verseskötetéről ír. Gyürky Katalin Ljudmila Ulickaja Imágó című regényét méltatja. Medve A. Zoltán Olja Savičević Ivančević novelláskötetét recenzálja.


Jó olvasást!


A fotóért és az adatokért hálás köszönet a szerkesztőségnek! A szerk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése