Ha a sokat hangoztatott mediterrán hangulatot keresed Pécsen, meglehetősen izgalmas feladatra vállalkozol. A városban sétálva számos jegy és jelenség bukkan elő a mediterrán identitás bizonyítékaként, amelyet oly sokan kutattak már. Leginkább azonban személyes megéléssel és némi történelmi ismerettel lehet megérezni valamit a város különleges határhelyzetéről. Pécs a Mecseknek dőlve, dél felé sütteti magát. Fél szemét a Balkánra veti, másikkal a régiót pásztázza. Ha megérint a balkáni forró szél, a török kor emlékeinek kisugárzása, az itt termő füge és szőlő íze, a nyáron csak estefelé felélénkülő városi élet, a korzózók, az utcazenészek, máris elképzelheted a jelenetet, amint betérsz egy hamamba, lemosni a nap porát, a stresszt. Hamamok, azaz török gőzfürdők a 16. században léteztek Pécsett, pontosabban három helyszín várta a lazításra, frissülésre, eszmecserére, vagy csak tisztálkodásra vágyókat. Ennek kultúráját, pécsi emlékeit szeretném bemutatni kedvcsináló gyanánt, hátha nem csak én ábrándozom egy új pécsi hamamról.
A fürdők rendkívül fontos helyszínek voltak. A test és lélek megtisztulásán kívül teret adtak a társadalmi élet alakulásának is. A török kultúra Pécsen való hosszú távú berendezkedését példázza az a tény, hogy a városban fürdőket, iskolákat is építettek. A fürdőknek két típusa jelent meg az országban: az ún. ilidzséket természetes forrásokra, termál kifolyásokra építették. Ezek többnyire Budapesten és Egerben találhatóak. A másik típus a hamam, azaz gőzfürdő.
Esterházy Pál így ír feljegyzésében, amikor Zrínyi hadjáratának vezéreként megismeri a várost: "Pécs igen kellemes vidéken fekszik, sok tiszt és katona azt állítja, hogy ilyet Magyarországon még nem látott. Földje mindenütt gabonában, takarmánynövényekben bővelkedik, kedves patakok ékesítik a réteket, s a gyönyörű szőlőskertek nemcsak szőlővel vannak tele, hanem különféle gyümölcsfákkal is. Láthatók itt almás-, veteményes-, és dinnyés kertek, bővelkedik a vidék fürdőkben felhasználható meleg vízben is. A belső város területe akkora, hogy véleményem szerint nagyságát tekintve felülmúlja az ausztriai Bécset is... Tizenhat mecset van a városban, melyek közül sok vörösrézzel, mások ólommal, s a legtöbb érclemezzel van befödve...A falakon belül két fürdő is van márványpadlóval, ércszökőkúttal és bolthajtásos kristályablakokkal díszítve. A tereken és utcákon is vannak még nem akármilyen munkával készült különféle szökőkutak, sőt az utcakereszteződések is többnyire négyszögletes kövekből készültek."
Elsőként Memi pasa fürdőjéről szólnék, hiszen ennek romjai ma is látogathatóak, ez a legismertebb a három közül. Memi pasa a 16. század második felében a mai Belváros szélén, a Ferencesek templomát dzsámivá alakítva, amellett fürdő építését rendelte el. A három helyiségből álló építményben az 1963-as feltárások folyamán egy masszírozó követ és csorgókutat is feltártak, melyek az utcaszinttől kissé lejjebb, restaurált állapotban láthatóak. Érdekes, hogy a környéken lévő termálvíz hiányában belső fűtőrendszerrel kiváló gőzfürdőt alakítottak ki, amelynek masszírozó termében egy nyolcszögű köldökkövön gyúrták életre a wellness-ezni vágyókat, a középső tepidáriumban pedig fűtött padokon lazíthattak a kizárólag férfi látogatók. Evlia Cselebi korabeli utazó így ír: "Fürdője - ti. Pécsnek - három van... Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái mint a nap, olyan tenyerűek."
Ma már semmi nem utal a másikra, Kászim Pasa fürdőjére, kivéve a Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámijában elhelyezett két mosdómedencét, amelyeket ma szenteltvíztartóként használnak. A templom mellett, a mai bíróság épületének helyén állt a szintén hamamként működtetett közfürdő.
A legérdekesebb története azonban Ferhád pasa fürdőjének van. A pasa dzsámijának romjai közelében - amelyek egyelőre még egy építési teleknek látszó belvárosi területen láthatóak - a mai Király utcában állt az épülete. A fürdő ikerfürdő volt, amely egyedülálló Magyarországon. Egyik részét a férfiak, másikat az asszonyok látogathatták, kifejezetten tisztálkodási céllal. Evlia Cselebi feljegyzése szerint a fürdő nem volt népszerű a szegényebb látogatók miatt.
Zrínyi 1664-es téli hadjárata az egész középkori Pécset elpusztította. Ekkor semmisültek meg a török kori épületek, faragások, emlékek is. A pusztítás sajnos nem kímélte a fürdőket sem. Ferhád pasa fürdőjének helyén később a 18. század végén kétemeletes belvárosi ház épült, amelynek utódjában ma többek között a Nappali Bár és a Nap Hostel működik. Ha betértek, emlékezzetek a fürdőre is, és ábrándozzatok egy igazi, kupolás, üvegtéglás, gőzbe burkolózó pécsi hamamról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése