BAUHAUS - PÉCS - ZSIDÓ NEGYED
A következő sorok egy kis ízelítő, illetve invitáló szándékkal is íródnak.
A következő sorok egy kis ízelítő, illetve invitáló szándékkal is íródnak.
A mai délutánon egy kis csapattal nekieredtünk, hogy aktiváljuk mentális térképünkön a belváros délkeleti részét. Két óra alatt Pécs XX. századi városfejlődésének egy fontos jelenségét jártuk körbe, az 1920-as, 30-as évek építészeti jeleinek megfejtési szándékával. A séta során a belvárosi Bauhaus bérházakat és a zsidó negyedet kutattuk. A Forbát-házba bejutva, azt belülről is megtekintettük, art deco-s és 2010-es látnivalókat is beemeltünk a körbe.
Pécs a két világháború között egy nagy lehetőséget szalasztott el, amikor Forbát munkásságát, berlini és bauhaus-os szakmai előéletét nem becsülte. Ennek ellenére 1933 és 1938 között visszatért szülővárosába, és számos nyomot hagyott a fejlődő, modernizálódó városképen. A Bauhausról és a pécsi szálakról, a zsidó kultúráról és sorsról, a város formálódó identitásáról szóló séták hétvégente indulnak a Széchenyi térről.
A sétasorozat akár a pécsieknek, akár a vendégeknek számos újdonságot tartogathat. Az 1-es túra a fent körvonalazott koncepció alapján a belvárost, a 2-es a mecsekoldali Bauhaus villákat járja körbe, amelynek során egy rövid sétával hét épületet tekintünk meg. Villákat, családi házakat és az ún. Bauhaus-háromszöget. Forbát Alfréd és Molnár Farkas munkáinak nyomába eredve kiegészíthetjük a belvárosi kört, és talán ennek az építészeti periódusnak érdekesebb arcára derül fény. Fentről pedig az urbanisztika szemüvegén át tekintünk végig a város fejlődésén, rálátásunkat élesítjük, panorámafürdőzünk.
A hamarosan induló 3-as túra a XX. század második felével fog foglalkozni. Bringával kötjük össze az alvó városrészeket, többek közt a "pizsamaházakat", "tévéházakat", Magasházat, egyetemi és uránvárosi szálakon az 50-es évektől napjainkig.
Mind a három sétára sok szeretettel várlak!
Részletek a Facebook-on és a Vezetések menüpontban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése