A város neveinek utánaeredve arra voltam kíváncsi, a mai Pécs elnevezés honnan ered, mi a névtörténete az öt templom városának, Sopianae-nak.
Sopianae - mocsár vagy személy?
Ennek a formának az eredetét személynévre (Sopius) és földrajzi névre egyaránt visszavezették, valamint horvát helységnevek (Sopje) és folyónevek (Suippe) is szerepelnek, mint lehetséges források. A legvalószínűbb azonban egy kelta köznévre visszavezető elmélet, miszerint a Sup-/Sop- szótő a Sopianae eredete. Ez mocsarat jelent. És azt tudjuk, hogy egyrészt Pécs a 70-es évekig küzdött a déli, mocsaras területek lecsapolásával, másrészt kelta településnyomok maradtak fenn a város mélyrétegeiben. Suppia tehát mocsaras, ingoványos vidéket jelent. (A suppia etimológiája mutatja pl. a Suppe=folyékony étel német szó eredetét is.) Az első írásos adat Sopianas-ként említi a vidéket. Érdekességképpen megosztanék egy másik magyarázatot is, ami egy vízistenség nevéből eredeztet. Auguste Denis elmélete szerint a Suippes helységnévből származó Suippe folyónévben egy istenség neve rejlik. A kelták sokszor a folyókról nevezték el településüket, amelyek partjain megvetették lábukat. Egy, a 6-7. századi zsinaton kihirdetett rendelet megtiltotta a zarándoklatot a források, kutat, folyók "géniuszaihoz". Sup-/Sop itt is folyós, mocsaras vidéket jelöl. Az -s többesszám jele csak később ragad a tőhöz. Sopianae - sopia - suippe. Schwing József, aki Pécs neveiről írt nyelvészeti munkája forrásértékű, a személynév eredetet tartja a leginkább valószínűnek, annak ellenére, hogy a Sop- névre nem találtak bizonyítékot.
Quinque Basilicae - azaz az öt templom városa
Először egy 870 körül keletkezett salzburgi Conversio-ban olvashatjuk ekképpen Pécs nevét. Ez latinul 1298-ban így hangzik: Quinque Ecclesiae, aminek tükörfordítása a német Fünfkirchen név. Az elnevezés nem Sopianae város egy részére, hanem azon kívül eső területre vonatkozott, ahol öt templom volt található. Legkorábban az 5. században találunk arra nyomot, hogy a környéken öt használatban lévő szakrális építmény van. Ezek a világörökségi helyszínek: Cella trichora, Cella septichora, Mauzóleum, 5. számú sírkamra (baptisztérium) és Bazilika. A terület 3d-s rekonstrukciója és az épületek pontos elhelyezkedése a Cella Septichora látogatóközpontban megtekinthető. Erről a területről vette át az akkori délebben fekvő római település az elnevezést. Később a püspökségi székhely kiválasztásánal fontos volt, hogy a terület jelentősebb római város helyén feküdjön, valamint az ókeresztény jelenlét is meghatározó volt. 1009-ben a város már Quinque Ecclesiae néven jegyeztetett be az alapítólevélbe.
Feltételezik azonban, hogy a város-Sopianae és a temető-Ad quinque Basilicas egy ideig még párhuzamosan élt. A római elit elvándorlása és a városfókusz északra tolódása következtében kopott ki a Sopianae név a használatból.
Pécs - variációk egy témára
Pécs és Szent Péter: Klemm Antal a Petrus név becézéséből von le következtetéseket: Petü, Pét + cse=Péterke. Szent Péter, a város és az egyházmegye védőszentje ilyen, kicsinyített formában tevődött át a városnévbe. A szláv lakosság pet=öt szavához való hasonlóság miatt a nézet követői ebből eredeztetik a Fünfkirchen típusú későbbi elnevezéseket.
Peucini: Bonfiniék a Peuche formát vették alapul, s ebből a ch-t c-re cserélték. A Peuce név az ókorban a Duna-deltában lévő sziget neveként szerepel. Az ott élő népeket nevezték el Peucini-nek. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a gótok által kiszorított népet a rómaiak a Dunántúlra telepítették volna.
Szláv "öt": A Quinque Basilicae-nek valószínűleg szláv fordítása is létezett, amit a környék szláv nyelvű népessége használt. A "Pet crvka" szerkezetből elhagyták a második tagot. A szláv nyelvben a "pets" kályhát, kemencét jelent. Ezt a környéki horvátok pec(e)-ként használták. A 7-8. században valóban éltek itt mészégetők, azonban tevékenységük jelentéktelen volt. Péca, azaz a barlang név pedig a sziklabarlangokra, vagyis ókeresztény kamrákra vonatkozhatott.
A legvalószínűbb, hogy az "öt" szó a latin mellett a korban karp és szatem-nyelvet beszélő népcsoportok által párhuzamosan használatban volt. A basilicae mellett tehát egy "köznyelvi" forma terjedt, ami az ötre utalt. A későbbi Peuche, Peech és Pech forma már ennek morfológiai fejlődése.
Pécs tehát az öt templom városaként ismert, németül máig így nevezik. Nevében hordozza az ókori településmag világörökségi jelentőségét. A templom ugyan már nem egyértelműen asszociálódik a Pécs formához, a puszta "öt" számmisztikai jelentését azért se rokonítsuk a város identitásával.
(A város egyik jelképeként ismert öt templom ábrázolása Zsolnay Júlia terve, amely számos, a városhoz kötődő intézmény és program motívumakét szerepel.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése